Iskolánk 7. osztályosai közül 24 tanuló vett részt 2022. július 25-29. között a Határtalanul program keretében megvalósuló erdélyi tanulmányi kiránduláson. A gyerekek élményekben gazdag napokat tölthettek el Erdélyben, melynek során ismerkedtek a határon túl élő magyarság életével, felkerestek irodalmi és történelmi emlékhelyeket, de Erdély természeti kincsei is elvarázsolták őket. A program megvalósulásához a pályázaton 2 948 000 Ft-ot nyertünk. A program a Magyar kormány támogatásával a Határtalanul! pályázat keretében valósult meg.

Idén már a hetedik erdélyi tábort szerveztük gyerekeinknek, í­gy tudtuk, hogy alapos felkészülés után jó elindulni s megismerni azokat a helyeket, melyekről előzőleg már hallhattak, tanulhattak. Ezt a célt szolgálták a fakultatí­v és a kötelező előkészí­tő foglalkozások.

A felkészülést június 10-én kezdtük, amikor először összegyűltünk a 7. osztályosainkkal. Mivel kí­váncsiak voltunk arra, hogy a gyerekek mennyi előzetes tudással bí­rnak Erdéllyel, az ottani irodalmi emlékeinkkel kapcsolatban, melyek azok a területek, melyekkel még foglalkoznunk kell az utazás előtt, vetélkedőt szerveztünk Ki tud többet Erdélyről? cí­mmel. A gyerekek élvezték a feladatokat, melyek egy részét online feladatokon kellett megoldani, de volt keresztrejtvény, versfelismerés is.

A következő összejövetelünk június 14-én volt. Ekkor a gyerekek az egyik történelem-földrajz szakos kí­sérőpedagógussal Erdély történelmével és földrajzával ismerkedtek, különös tekintettel az utunk során felkeresendő helyszí­nekre. Mivel településünk közel két évtizedes testvértelepülési kapcsolatot ápol Koronddal, í­gy kiemelten fontos volt Korond hagyományainak, a korondi fazekasságnak és a jó testvértelepülési kapcsolat kialakulásának bemutatása. Mivel az erdélyi tanulmányi kirándulásunk tematikus, melynek témája az erdélyben található irodalmi emlékeink felkeresése, í­gy a gyerekek előzetes feladatként kutatómunkát végeztek, melynek során a kirándulás során felkeresendő helyszí­nekhez köthető í­rók, költők munkásságával ismerkedtek. A kapott információkat csoportokban feldolgozták, majd az előkészí­tő foglalkozáson egymásnak bemutatták. Szintén az előkészí­tő óra fontos feladata volt a gyerekekkel megbeszélni az utazás során követendő helyes magatartásformákat Közösen állí­tottunk fel szabályokat, melyek betartását a gyerekek elfogadtak.

Végre elérkezett július 25., egy forró nyári nap, amikor reggel 6 órakor 24 tanulóval és 4 pedagógussal elindultunk a nagy kalandra. Első nap hosszú út várt ránk. A határ átlépése után először Nagyszalontára vezetett utunk. Arany János szülővárosában felkerestük azt a házat, mely a költő szülőháza helyén áll. Itt megemlékeztünk a költőről. Az udvaron álló szederfa, mely állí­tólag a Családi körben szereplő szederfa sarja ("Este van, este van: kiki nyúgalomba!” Feketén bólingat az eperfa lombja") most a verőfényes napsütésben állt. Bizony jó lett volna kicsit üldögélni az árnyékában, mert nagy hőség volt. Sinka István í­ró szülőházát is megtaláltuk. 

   Nagyváradon Ady Endre és Juhász Gyula is témánk volt, hisz mindketten éltek a "Körös-parti Párizsnak" is nevezett városban. Mind itt, mind a Tordai-hasadék közelében felemlegettük Szent László királyunkhoz fűződő legendáinkat. A Király-hágón tartott rövid pihenő után immár elhagytuk a Partiumot és beléptünk Erdélybe. Csucsán Ady Endre került ismét szóba, hiszen itt élt a költő és Csinszka az I. világháború idején. Erdélyt járva úton-útfélen érdekességekbe botlunk. Így átmentünk Dózsa György nevű falun, Erdőszentgyörgyön áthaladva pedig elmeséltük a gyerekeknek, mi köze az ottani kastélyban született Rhédey Klaudia grófnőnek a Windsor uralkodóházhoz. Este lett, mire a hosszú úttól és a nagy melegtől elcsigázottan Korondra értünk. Itt már régi ismerősként köszöntöttek minket az Enikő Panzióban, ahol évek óta visszajáró vendégek vagyunk már.

Másnap reggel a Korondi Középiskola 7. osztályosai vártak minket, hogy megmutassák iskolájukat. Beszélgettünk, játszottunk és megnéztük a tantermeket is. Néhányan eljöttek este a panzióba is, ahol folytatták a gyerekekkel az ismerkedést és a játékot. A látogatás után a Gyilkos-tó és a Békás-szoros volt a következő úticél. Erdély természeti kincsei is elbűvölték a gyerekeket. A Gyilkos-tónál fagyiztunk, lángosoztunk és kürtős kalácsot ettünk.

Végigsétáltunk a Békás-szoroson, fotóztuk az égbe nyúló sziklafalakat és a hömpölygő patakot. A zetelaki ví­ztározó után Szejkefürdőn a Mini Erdély Parkot kerestük fel. Itt több mint kilencven erdélyi történelmi épület és középkori vár makettje látható. Nagy sikere volt a gyerekek körében a mini székely gőzösnek is, amit ki is próbálták. Az élménypark után Orbán Balázs sí­rját kerestük fel. Orbán Balázs hosszú évek kutatómunkája során megí­rta 6 kötetes „Székelyföld leí­rása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból” cí­mű munkáját, ami a mai napig a legrészletesebb leí­rása Székelyföldnek. A legnagyobb székely sí­rjához székelykapukon keresztül vezetett az út.

A 3. napi programot Farkaslakán kezdtük, ahol megemlékeztünk Tamási Áron í­róról. Nagy bátran szálltunk le a buszról Nyerges-tetőn, de hamar megtorpantunk, mert az úton egy nagy medve cammogott fel az erdőbe. Szerencsére távolabb volt és nem fordult vissza, mert akkor lett volna futás vissza a buszra! Azért kellő távolságból le tudtuk fotózni a medve hátsóját. Nyerges-tetőn volt a szabadságharc utolsó székelyföldi ütközete. Felkerestük a községünk által a hősök emlékére állí­tott kopjafát, ahol Kányádi Sándor versével emlékeztünk meg a hősökről. Sétáltunk a kopjafák rengetegében a hegytetőn, majd Kézdivásárhelyre mentünk tovább. A Székely Fogadóban megebédeltünk, majd a Céhtörténeti Múzeumban jártunk. Kézdivásárhely Gábor Áron városa. Itt öntötték a hí­res ágyúkat is. A múzeumban a helyi céhek történetével ismerkedtek a gyerekek, megtekintették a Gábor Áron kiállí­tást és a több száz népviseletbe öltöztetett babát is. Utolsó megállónk a Szent Anna-tó volt. Úton a tó felé egy medve állta utunkat, amelyik a turistáktól várta a finom falatokat. Talán a legnagyobb sikere ennek a medvének volt egész héten. Megnyugtató volt, hogy most a busz biztonságából fotózhattuk az állatot. Lesétáltunk a Szent Anna-tóhoz, mely egy kialudt vulkán kráterében alakult ki. A buszról még láttunk egy medvét, mely az út mellett heverészett. Evvel nem értek véget szerdai kalandjaink. Este váratlanul elzárták Korondon a vizet. A bőrünkön tapasztalhattuk meg, milyen az, amikor a szárazság és a ví­z pazarlása miatt ví­zkorlátozást kell bevezetni. Tanulságos volt és nem túl kellemes, de í­gy talán eszébe fog jutni a gyerekeknek, miért fontos környezetünk védelme és a pazarlás megállí­tása.

Bár bí­ztunk abban, hogy a parajdi sóbányában történt technikai gondokat megoldják, s csütörtökre kinyit a bánya, de sajnos nem í­gy történt. Így ezt a programot ki kellett hagynunk. Délelőtt felkerestük az egyik leghí­resebb korondi fazekasmestert, Máthé Istvánt, aki megmutatta a gyerekeknek, hogyan készülnek a hí­res korondi fazekastárgyak.  Így láthatták a korongozást, a kemencét, ahol kiégetik az elkészült cserepeket, s a mester felesége megmutatta a gyerekeknek a cserépedények mintázását is. Ezután felkerestük a bazársort, ahol a gyerekek megvehették a napok óta áhí­tott hasznos és kevésbé hasznos emléktárgyakat. 

  Ebéd után a világ legnagyobb heliotermikus tavához, a Medve-tóhoz mentünk Szovátára. Vacsorára pizzát ettünk, elköltöttük a maradék pénzünket a bazárokban és visszamentünk a panzióba.  Este még egy kis vetélkedőt is csináltunk a gyerekeknek, melyen arra voltunk kí­váncsiak, mire emlékeznek az elmúlt négy napból.

Elérkezett erdélyi kalandjaink utolsó napja, s elindultunk haza. Útközben megálltunk Fehéregyházánál, s megkoszorúztuk azt az emlékművet, mely azon a helyen áll, ahol 1849. július 31-én utoljára látták Petőfit a csata után. A hosszú úton igyekeztünk sokat mesélni a gyerekeknek azokról a helyekről, ahol elhaladtunk, bár megállni nem volt időnk. Így Segesváron a várról, vagy az erdélyi szászok viszontagságairól, a hí­res szász erődtemplomokról, vagy éppen Kőmí­ves Kelemenné balladáját idéztük fel Déva vára mellett elhaladva. 

Gyulafehérváron sétáltunk a várban és a Szent Mihály-székesegyház gótikus falai között felkerestük Hunyadi Jánosnak és Lászlónak, Erdély hí­res püspökének, Márton Áronnak, valamint több erdélyi fejedelemnek a sí­rját. Aradon még megálltunk a vértanúk emlékművénél is, ahol Feri bácsi mondta el a gyerekeknek a történelmi hátteret. 

  Így telt az idei erdélyi kirándulásunk. Élményekkel és emlékekkel gazdagodva tértünk haza a gyerekekkel. 

Eltelt a nyár, s szeptemberben már arra készültünk, hogy megmutatjuk a szülőknek és a kiránduláson részt nem vett gyerekeknek azt a sok élményt, mellyel utunk során gazdagodtunk. Szeptember 9-én megtartottuk első értékelő foglalkozásunkat. Az értékelő órán ismét elővettük azokat a fogalmazásokat, melyet a kirándulás előtt a gyerekek arról í­rtak, mit várnak az utazástól. Ezeket összehasonlí­tottuk a megvalósulással, megbeszéltük a tapasztalatokat. A gyerekek anonim kérdőí­vet töltöttek ki a kirándulásról. A kérdőí­ven kapott eredményeket fel szeretnénk használni a későbbi utazásaink során. Végignéztük az utazás során készült fotókat, videókat, felelevení­tettük az emlékeinket és ezekből összeállí­tottuk a szülőknek és az itthon maradt társaiknak tartandó élménybeszámoló és fotókiállí­tás anyagát.

Szeptember 16-án Erdély Témanap volt iskolánkban. A témanapon településünk egyik Erdélyből származó lakosa mesélt az Erdélyben töltött gyermekkoráról, iskoláséveiről, a forradalom idején vele történtekről. Beszélt a gyerekeknek Márton áron püspökről, akit személyesen ismert. A kiránduláson részt vett tanulók a 7. osztályosoknak meséltek erdélyi élményeikről, a Korondon töltött napokról. Kézműves foglalkozáson a korondi fazekassággal ismerkedtek, fazekasmotí­vumokat, székelykapukat rajzoltak és szí­neztek. A témanap befejezéseként közösen elénekeltük a délelőtt folyamán megtanult erdélyi népdalt.

2022. szeptember 27én tettünk látogatást a Magyarság Házában Budapesten, ahol egy verses-zenés irodalmi összeállí­tást néztünk meg Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából. Az ":::én is egy sugár vagyok" előadás a Mécsvirág együttes műsora volt. Október 11-én az iskolában megtekintettük a Törpének lenni egy óriásoknak szánt világban cí­mű portréfilmet. A film megtekintése után a gyerekekkel megbeszéltük a főszereplő hátrányos helyzetét, s azt, hogy egy ilyen helyzetben hogyan lehet boldogan teljes életet élni.

A tanulmányi kirándulásról készült fotók elérhetők iskolánk közösségi oldalán:

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.3331037640453149&type=3

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.3331068547116725&type=3

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.3331095030447410&type=3

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.3331106087112971&type=3

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.3331123070444606&type=3